Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: 2014
Műfaj: LMBT
Oldalszám: 296
Fülszöveg
Hiszel magadban?
Petra a pénztelen, vidéki lány elit gimnáziumba kerül, ahol mindenki gazdag és menő, így aztán hazudik, hogy ne lógjon ki, hiába figyelmezteti Dávid.
Petrát a lányok befogadják, barátokat szerez, egy fiú is tetszik neki, de kiderül az igazság. És ettől kezdve pokollá válik az élete.
Túl lehet-e élni a bosszút, az iskolai megalázásokat?
Dávidnak is van egy kínos titka, a lányok nem izgatják, de a szívét nagyon is megdobogtatja Áron, a jóképű padtársa, aki pontosan tudja ezt, és gonoszkodva ki is használja.
A két barát szerelemmel, árulással és szenvedéllyel teli útja döbbenetes eseménybe torkoll.
Van egy pont, amikor már nincs tovább.
Van egy pont, ahol a szerelem már fáj.
Maga az LMBT, mint műfaj, nem teljesen ismeretlen a számomra, már több filmet láttam e kategórián belül, illetve egy-két sorozatot is – de könyvben eddig max. csak érintőlegesen találkoztam a témával. Aztán molyon „szembejött” velem egy ajándékozás, amely kizárólag LMBTQ könyvekről szólt, így kapva kaptam az alkalmon, mondván: „Miért ne?” És mennyire jól döntöttem! És milyen szuperül választott az ajándékozóm! Itt is ezer köszönet érte Kitti! Egyszerűen imádtam az egész történetet! Izgalmas volt, eseménydús és teljesen beszippantott!
Amikor a Prológust kezdtem olvasni, nagyon megdöbbentem. Szerintem nem spoilerezek azzal, ha röviden elárulom, mi áll azon a két oldalon: mindenütt rendőrök, egy kíváncsi riporter, egy gyilkos, aki az iskolában lövöldözik a diákokra és túszokat is ejtett. Egyszerűen meg kellett állnom a bevezetés végén, hogy ezt valahogy beleképzeljem a történetbe, amit a fülszöveg ígért számomra. Az értékeléseket direkt nem olvastam el a könyvről, hogy abszolút ne befolyásoljon, így egy igazi ifjúsági (meleg)szerelmi szálas és kiközösített diákos történetre számítottam – amit amúgy kedvelek könyvben és filmen is. De ennél egy sokkal mélyebb tartalmú, lelkemig hatoló cselekményt kaptam.
„Nem is olyan egyszerű túlélni a gimit...” És ez a valóságban is nagyon így van...
Én is elég sok mindenen mentem keresztül sulis éveim alatt, volt egy nagyon rossz döntésem is, így a szemétkedéseket, pletykákat, rosszindulatú megjegyzéseket, valamilyen szinten a kiközösítést is első kézből ismerem. És ez sajnos egyre gyakoribb a fiatalok körében... Teljesen át tudtam élni Petra szenvedéseit.
A történetet főként két szemszögből kísérhetjük figyelemmel, Petra szemszögéből E/1-ben, Dávidéból E/3-ben. Pár fejezetben viszont néhány mellékszereplő életébe, gondolataiba is betekintést nyerhetünk – ezek a részek nagyon tetszettek, érdekesebbé tették az amúgy is nagyon jó történetet...
Kovács Petra egy reményekkel teli fiatal lány, aki álmai gimnáziumába, a Szép Reményekbe kapott ösztöndíjas felvételt. Édesanyjával él, aki egy gyárban dolgozik a falujukban, ő pedig nem szeretné így leélni az életét. Ez az iskola jelenti számára a kitörés lehetőségét: egy jó egyetemre felvételizni és egy jól fizető munkahelyen elhelyezkedni, hogy egyikőjüknek se kelljen többé nélkülöznie. Petra nagyon rossz döntést hoz: nem akarja, hogy anyagi helyzete miatt kiközösítse az „elit”, így gazdagnak titulálja magát. Sajnos azonban a hazugságára hamar fény derül, így kezdődik a megaláztatások végtelen sorozata. Ezzel (és még egy olyan szörnyű tettel, amit nem spoilerezek el) pedig olyan lavinát indítanak el Petra lelkében, ami egy visszafordíthatatlan törést okoz a lányban.
„A kínzóimnak fogalmuk sincs arról, mennyi kárt okoznak azok, akik feljogosítva érzik magukat arra, hogy kínozzanak minket. Fel sem fogják, hogy a szavak, mint egy éles tőr, úgy döfik át a szívünket. A fizikai fájdalom idővel elmúlhat, de a lelki gyötrelem örökre megmarad.„
Engel Dávid egy kicsit magának való, visszahúzódó fiatal srác, aki még csak most kezdi elfogadni másságát, próbál erőt gyűjteni ahhoz, hogy a szülei és a világ előtt is bevallja: ő a fiúkat szereti. A szülei reakciójától tart a legjobban, egy szomorú esemény is beárnyékolja családja életét, ami miatt kissé eltávolodtak egymástól, így még nehezebb számára a coming out gondolata. Ráadásul ott van Áron, akit nem tud kiverni a fejéből, amióta csak meglátta. Amikor lebukik a fiú előtt, aki ezzel piszkálja minden adandó alkalommal, végképp nem tudja mit kezdjen a helyzettel. Általában a könyveibe és kedvenc dalaiba menekül, hogy kizárja a külvilágot és a gondjait – már itt tudtam, hogy szimpatizálok a sráccal!
„Ha egy olyan regényt olvasott, ami tetszett neki, akkor ritkán reagált a külvilágra. Szerette, amikor a cselekmény beszippantja őt, olyankor elfeledkezett a saját életéről, arról, ami fájt neki, és azokról a titkolt dolgokról is, amiket saját magának sem mert bevallani.„
Petra és Dávid között olyan szoros barátság alakul ki, hogy érezni, szinte bármit megtennének a másikért, a másik boldogságáért. Akármilyen hullámvölgybe is kerüljön a kapcsolatuk. Vajon elég ez ahhoz, hogy kibírják a megpróbáltatásokat? Elég erősek tudnak maradni önmagukért és egymásért is?
A főbb szereplők nagyon jól kidolgozottak voltak, a többiek pedig pont annyira, amennyire a szerepük szerint szükséges volt megismerni őket. Legalábbis én nem vágytam rá, hogy jobban megismerjem mondjuk Borúst vagy Bálintot. Kata fejében meg úgyis csak légüres teret találnánk, ebben biztos vagyok.
Petra anyja eleinte szimpatikus karakter volt, aki félti lányát az új környezetben és mindent megtesz, hogy megteremtse számára a megélhetést; de azután a bizonyos eset után (nem, nem fogok spoilerezni), egyszerűen nem hittem el, hogy tényleg azt és úgy tesz, ahogy. Kedvem lett volna ordítani vele, elmondani neki, hogy egy igazi anya SOHA nem tenne ilyent, és szerintem még neki is mentem volna. Egyszerűen nem tudtam felfogni, hogy viselkedhet így valaki a saját gyermekével. De az a legszörnyűbb, hogy simán el tudom képzelni, hogy a valóságban is léteznek ilyenek, és anyának merik nevezni magukat...
Nem mondom, hogy kedvenccé avanzsálnám, de a végére eléggé megkedveltem Áront. Jó volt végighaladni a karaktere fejlődésén, bár néha azért kedvem lett volna fejbe vágni egy baseball ütővel. A piszkálódásai számomra egyértelművé tettek dolgokat vele kapcsolatban, amik aztán be is igazolódtak. Az ő gondolataiba is beleláthatunk egy fejezet erejéig, és így értelmet is nyer jó néhány lépése.
„– Te egy könyvvel a kezedben?
– Szexi a kép, ugye? „
A „fő gonoszokról” nem igazán mondok semmit. Tipikus elkényeztetett, beképzelt tinik, akikkel a való életben is bárhol találkozhat az ember. Mégsem sablonos tőlük a történet, sőt! Csak valóságosabbá teszik a történtek átélését. Bár egyikük élete sem leányálom, de ez még nem jogosítja fel őket arra, ahogy viselkednek. Erre semmi nem lehet mentség...
„– Az élet csodaszép – suttogtam erőtlenül.”
Egy lebilincselő, izgalmas, néhol sokkoló lélektani útvesztő, amit minden fiatalnak olvasnia kellene! Bár fikció a történet, bátran rá lehetne írni, hogy igaz történet alapján, ugyanis bármennyire elkeserítő is, ilyen a való élet!
Akármilyen szívbemarkoló is a könyv, én még nagyon is tudtam volna olvasni jó pár fejezetet, akár egy egész könyvet is. Kíváncsi lennék a fiatalok következő "lépésére", merre haladnak tovább a dolgok.
Sikerült új kedvenc könyvet és magyar írót avatnom! Azt hiszem, a Túl szép-et is be kellene szereznem mielőbb, mert ha csak fele ennyire jó, már megéri elolvasni!
Összességében: 5/5*
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Dávid
Bár ilyent nem szoktam, de most "muszáj" ... Ajánlom:
A bántalmazottaknak azért, hogy merjenek segítséget kérni.
A piszkálódóknak azért, hogy még ha elég szélsőséges is az eset, de tudják, mit okoznak a szenvedő alanyoknak.
A némán figyelőknek pedig azért, hogy igenis avatkozzanak közbe, mert visszafordíthatatlan következményekkel járhat a lelki terror.
