Kiadó: Móra
Kiadás: 2015
Műfaj: ifjúsági, YA
Oldalszám: 314

"Van egy emlékem
egy gyönyörű nyárról.
Álmodoztam egy
gyönyörű lányról.

Mikor rám talál
szép szemed,
én mindörökre
maradnék veled."

Fülszöveg
Mi a közös Ashtonban és Lucában? A világon semmi. Igaz, gyerekkorukban elválaszthatatlan barátok voltak, de évek óta szóba sem állnak egymással. Lucából azóta agyontetovált rocker srác lett, aki tesz rá, mit gondolnak róla a menők a suliban, a lányt viszont egyedül a népszerűség érdekli. Amikor Ashton helye meginog a gimis tápláléklánc csúcsán, dühítő módon Lucára szorul, aki persze egyáltalán nincs oda az ötlettől, hogy kisegítse az elkényeztetett pomponlányt − pláne úgy, hogy a pasiját kell alakítania!
De ahogy egyre több időt töltenek együtt, és egyre több régi sérelmet tisztáznak, már nem az a kérdés, hogyan viseljék el egymást, hanem hogyan tartsák távol magukat (na meg a kezüket) a másiktól.
Talán mégis van bennük valami közös…

Ez a könyv egy molyocska által került a kezeim közé, ezt kaptam ugyanis Tőle MolySzülinapomra :) Itt is köszönöm, nagyon jól kikapcsolt a történet!

Bár Moly-on eléggé lehúzták (76%), szerintem ez egy olyan könyv, ami kikapcsol és szórakoztat. Én csakis ennyit vártam tőle - és ennyit is kaptam.
Lehet, hogy a történet sablonos (van pár könyv és film, aminek az alapsztorija szinte ugyanez, pl. a Lúzerek és bálkirálynők Alyson Noel-től vagy a Bajos csajok c. film), de nekem így is nagyon tetszett, elszórakoztatott.

Ashton Summers egy igazi hárpia. Nagyon utáltam. Egoista, öntelt, méhkirálynő-utánzó kis pi*a - már bocs.. Nagyon "erőt próbáló" volt a sok butaságot (nem, nem hülyeséget, ez annál rosszabb volt) végigolvasni a gondolatain keresztül. Néha azon gondolkoztam, hogyan jutott el a középiskoláig egyáltalán ezzel a borsónyi agyával. Aztán rájöttem, hogy tényleg csak ennyi  gondolkodásra képes. A viselkedése pedig minden egyes pillanatban irritált. Sosem értettem, miért kell valakinek ennyire felsőbbrendűnek éreznie magát csupán azért, mert csinos a pofikája - sajnos ilyenekkel a való életben is sokszor találkozni.

"– Miért tetteted magad jó kislánynak? (...) Mindenki tudja, hogy olyan vagy, mint Medúza, kővé válik, akire ránézel."

Luca Byront viszont imádtam! Kedves, vicces, helyes és rock-sztárnak készül.. Kell ennél több?? Viccet félretéve viszont egy nagyon pozitív karakter. Kiáll a barátai mellett, nem érdekli, hogy mit gondolnak mások és megmutatja - nem minden a jó külső.

"Lehet, hogy Ashtont elvitték a testrablók, és egy klónt hagytak itt helyette.
– Anyukáddal csináltunk egy kis sajtos sütit – mondta Ashton, és letett elém egy tányérnyit. Aztán töltött nekem egy pohár narancslevet. Na jó, most már fix, hogy itt jártak a testrablók"

Adott a két főszereplőnk és egy közös múlt. Kiskorukban elválaszthatatlanok voltak egymástól, Luca apjának halála után viszont nem hogy eltávolodtak a másiktól, hanem olyan lett a viszonyuk, mintha a világ két ellentétes sarkára költöztek volna.. Nem, annál is rosszabb. Akkor legalább nem szekálnák egymást és nem veszekednének. Hiába szomszédok, 7 év telik el úgy, hogy nem beszélnek egymással. Ha mégis, akkor is csak veszekednek.

Aztán megtörténik az, amire Ash gondolni sem mer: Kance, a "legjobb barátnője", aki még sokkalta szörnyűbb ember mint Ash, véget vet főszereplőnk népszerűségének egy borzasztóan aljas húzással - mondjuk ezt Ash teljes mértékben megérdemli. Luca segítségét kéri népszerűsége visszaszerzésében, miután a fiú megmutatja, hogy a kinézet nem minden - lúzerből helyes pasivá "változik".

A kémia már az első perctől megvan köztük, de ezt még saját maguknak sem hajlandóak bevallani. Lassan újra közel kerülnek egymáshoz, újra barátként tekintenek a másikra. És valami több, mélyebb érzés is kezd kialakulni..

Nem szabad túlságosan sokat várni a könyvtől. Arra viszont alkalmas, hogy egy unalmas hétvégén elszórakoztasson és megnevettessen. Nekem pont ezért tetszett - kikapcsolódni akartam és ezt meg is kaptam tőle.

Összességében: 5/4,5
Borító: 5/5
Kedvenc szereplőm: Luca

Kiadó: FUMAX
Kiadás: 2012.
Műfaj: fantasy, dark fantasy
Oldalszám: 336

Fülszöveg

"Szép dolog a háború, barátaim. Akik mást állítanak, azok vesztesek. Ha kedvem szottyanna odaballagni a vén Bovidhoz, aki a szökőkútnak támaszkodva üldögél, belei az ölébe omolva, ő biztosan más véleményen volna. Lehet megnézni, mire ment vele."

Hát, nem is tudom hol kezdjem.. A Mini-könyvklub 3. első olvasása révén akadt a kezembe a könyv, de azért már szemezgettem amúgy is a kötettel - és szavaztam is rá. Bevallom, nem szokványos olvasmány, de minden oldalát faltam és IMÁDTAM!!

A cselekményt E/1-ben olvashatjuk Jorg szemszögéből, aminek én nagyon örültem, mivel így tudom a legjobban beleélni magam egy történetbe. Még az sem zavart, hogy pont "Kicsi Jorgy" szemén át kell néznem az eseményeket, amik elég véresek és kegyetlenek.

A könyvben a jelen eseményein kívül a 4 évvel ezelőtti történésekbe is bepillantást nyerhetünk - Jorg visszaemlékezései alapján. Ezek a visszatekintések nagyon jót tettek a történetnek, sok mindent megérthetünk és megtudhatunk belőlük - például, hogy miért és hogyan lett az ártatlan kisfiúból brutális és kegyetlen fiatal. Lehet, hogy ez nem mentség a tetteire, de nem lehet tudni, mit hozhat ki az emberből egy ekkora trauma átélése. Én belegondolni sem merek..

"– Hölgyem, önnek fejedelmi baszásban volt része – hajolt meg Makin."

Nem egy egyszerű történet, ha a szöveget vagy a főhőst nézzük, főleg mivel Jorg igazi antihős. 14 éves, vérszomjas, egy kegyetlen gyilkos-banda vezére, teljes mértékben szociopata karakter. Ráadásul annyi érzés szorult belé, mint egy focilabdába. Még a saját csapatát, a testvéreket sem kedveli különösképpen - sőt, akár saját kezével vágja el a torkukat. Én mégis imádtam! Lehet, hogy a tövisek ejtettek rabul!?

Jorg megfogadja, hogy 15 évesen király lesz. A bosszú élteti Renar gróf tette és apja árulása iránt. A trónig vezető út viszont hosszú, nehéz és elég brutális. Kegyetlenség, mészárlás, nemi erőszak, visszatérő halottak és még sorolhatnám.

"– Tudod, hogyan lehet megszakítani a gyűlölet körforgását?
– Szeretettel – mondta csendesen Gomst.
– A körforgást úgy lehet megszakítani, hogy kinyírunk minden egyes rohadékot, aki kibaszott velünk – mondtam."

Jorg ugyan csak 14 éves, de a gyermeki hülyeség mellett azért megfontolt is tud lenni. Egy-két résznél nem azt mondom, hogy bölcs, viszont jóval meghaladja korosztálya műveltségét. Elég jól tudja irányítani a körülötte zajló eseményeket - legalábbis általában. Sakkjátszmához hasonlítja a történéseket és lépéseket, bábukhoz az embereket. Csakhogy kiderül, Ő is egy bábu egy nagyobb, sötét hatalom sakktábláján. A dolgokat mégsem Ő irányítja..

"Játszma ez. És én megjátszom a figuráimat."

Nem minden "testvért" ismerünk meg teljesen, de nekem nem is hiányzott a túlzott részletesség. Elég volt a fejezetkezdő pár gondolat róluk. Jorg karaktere mellett csak két szereplőt kedveltem meg úgy-ahogy. Ők: Sir Makin és a Núbai. Nem olyan vérszomjasak, mint a herceg, de azért velük sem szívesen találkoznék össze egy sötét erdőben. Makinban főleg a hűsége, ami megfogott, a Núbai pedig okosabb és többet tud, mint azt sejteni lehet. És ők azok, akiket talán még Jorg is kedvel valamelyest - ha nem is túlságosan.

"Túl volt már a félelmen, elért a hülyeség fokozatába."

Izgalmas, brutális és kegyetlen történet egy fiúról, aki király akar lenni. A sok negatív tulajdonsága mellett azért akad egy-két pozitívum is szerintem: az eltökéltség, kitartás, bátorság és élelmesség - bár ezek észrevételéhez alaposan Jorg lelkébe kell néznünk.

Mikor még csak szemeztem a könyvvel és véleményeket olvasgattam, a női olvasók körében elég sok volt a negatív visszajelzés, illetve inkább férfiaknak ajánlották. Most akkor vagy én vagyok különc, vagy csak van bennem valami, ami elég sötét ahhoz, hogy belebolonduljak a történetbe.. Ugyanis azonnali folytatást követelek!! És egy-két héten belül, már biztosan a következő részét fogom olvasni..

Összességében: 5/5
Borító: 5/5
Kedvenc karakter: Jorg

A kép Pinterestről származik - némi saját átalakítással :)

"Ha bizonytalan vagy, folyamodj mások bölcsességéhez. Jelen esetben Nietzschééhez. Vannak viták, amikor késre van szükség, hogy az ellenfél elevenébe vágjunk, és van, hogy egy bölcs kövével kell fejeket betörnünk."

Ezt a Tag-et Rea oldalán találtam még tavaly, az ő válaszait itt olvashatjátok: http://www.realthoughts.hu/2015/02/winter-wonderland-book-tag.html

Mivel régen hoztam Tag-bejegyzést és még javában a télben vagyunk, gondoltam én is kitöltöm.

1. Melyik könyv elég vidám és édes, hogy felmelegítse a szívedet?

Na, ilyen könyvet még nem olvastam..

2. Melyik a kedvenc fehér borítós könyved?

Ez minden kétséget kizáróan Mark Lawrence: Tövisek Hercege c. könyve. Pár napja fejeztem be és egyszerűen imádtam!! Rövid időn belül hozom az értékelését is.

3. Ülsz egy szép, kényelmes székben, kezeslábas van rajtad és friss forró csokit iszol, de milyen "szörnyet" olvasol éppen?

Most kezdtem el Komal Kant: Mire jó a rosszfiú?-ját. Az viszont már most világos, hogy Ashton egy igazi szörnyike..

4. Elkezdett havazni, és eldöntöd, hogy hócsatázni fogsz. Melyik könyvkaraktert hívnád ki a harcra?

Magnus Bane-t. Biztos ki tudna valamit találni az ellen, hogy ne fagyjunk bele a hóba.. Vagy színes hóval dobálóznánk.. Nála nem lehet tudni, mit találna ki, hogy jól szórakozzunk.

5. Elkezd kialudni a tűz a kandallóban. Melyik könyv utolsó fejezetét áldozod fel, hogy kitépd és a tűzbe vesd?

Megan Abbott: Riválisok c. könyvét. Darabokra szaggatnám és az egészet a tűzbe dobnám, nem csak az utolsó fejezetét. Ennek okáról bővebben itt: http://booklovinglittlemoth.blog.hu/2015/08/14/megan_abbott_rivalisok

6. Melyik könyvet szereted annyira, hogy elajándékozd valakinek idén Karácsonyra, mert ő még nem olvasta és szeretnéd, ha elkezdené?

A könyveim a drágáim, őket nem adnám ki a kezeim közül. Viszont bármelyik kedvenc könyvem megvenném karácsonyi ajándékként http://moly.hu/tagok/szabo-brigitta-3/kedvenc-konyvek

Ha tetszett töltsd ki Te is és írd meg hozzászólásban a válaszaid vagy a küld el a bejegyzés linkjét :)