Megan Abbott - Riválisok kritika

2015. augusztus 14. - LittleMoth

Eredeti mű: Megan Abott - Dare Me
Kiadó: Alexandra Kiadó
Megjelenés: 2014.
Kategória: (állítólag) thriller
Oldalszám: 275

Fülszöveg:
A kamaszlányok lelke néha sötétebb, mint gondolnánk.
Addy Hanlon mindig is Beth Cassidy legjobb barátnője és hűséges másodkapitánya volt. Utolsó előtti gimis tanévüket megkezdve ők uralják a suli rendkívül jelentős, rettegett és rajongott szurkolócsapatát - egészen az új, fiatal edzőnő érkezéséig.
Addy meg a többi pomponlány hamar a hidegvérű és tiszteletet parancsoló Colette French edző hatása alá kerül. Egyedül Beth nem hódol be a Mesternek, és titkos, ám elvetemült hadjáratot indít, hogy visszaszerezze megrendült elsőségét.
Amikor egy tragédiát követő rendőrségi nyomozás szálai az edzőnőhöz és csapatához vezetnek, Addy megpróbálja kideríteni a haláleset mögött rejtőző igazságot - s megtanulja, hogy a hűség és szeretet határmezsgyéje veszélyes terület.

Megan Abott ebben az érdekfeszítő lélektani thrillerben a tinédzserkor leghevesebb érzelmeit, a barátság, a becsvágy és a hatalomvágy természetét mutatja be, miközben kíméletlenül és érzékenyen tárja fel a kamaszlányok lelkének sötét zugait.
A Riválisokat a Krimiszerzők Társasága a legjobb thriller kategóriában Acéltőr Díjra jelölte, a 2013-as Anthony-díjon a legjobb regények listájára került, a Booklist az év egyik legjobb krimijének, az Amazon pedig az év egyik legjobb könyvének nevezte.

Előre szólok, hogy egy nagyon negatív kritikát sikerült összehoznom – és bocsi, ha valaki máshogy látja, de nekem ez a véleményem.

Sógornőm könyvespolcán pillantottam meg ezt a könyvet, és a fülszöveg elolvasása után úgy éreztem, ezt mindenképpen el kell olvasnom.. Molyon is csak jó kritikákat láttam róla..
Sógornőm nem mondott róla semmit, nem akart befolyásolni, de mikor ma visszaadtam a könyvet bevallotta: a feléig jutott, nem bírta tovább olvasni..

Ezt a bejegyzést már napokkal korábbra terveztem, mivel 1 max. 2 nap alatt szoktam egy ilyen könyvvel végezni. Annyira unalmas és vontatott volt a történet, hogy tegnap este jutottam csak a végére – pedig nincs 300 oldal se. De ha már elkezdtem, be kellett fejeznem (ez nálam valami mánia – mindent be kell fejeznem amit elkezdek, akár könyv, akár film..).

Műfaja szerint thriller és mivel krimi-díjat is kapott, ez a kategória is kellene, hogy passzoljon hozzá. Az én meglátásom az, hogy bármelyik egoista, lázadó, önértékelési problémákkal küzdő tinilány naplóját kiadhatták volna, ezt a szintet akkor is eléri..

A történetet Addy Hanlon karakterén át láthatjuk, az ő szemszögéből mi is történik. Már itt gondok vannak.. Az utolsó 10 oldal kivételével – amiken megfelelő ez a látásmód – a történet többi részében Beth vagy Colette szemszögéből jobban átadták volna magukat a történések, talán nem is lenne ennyire vontatott és zavaros a történet.

A szereplők. Kamaszlányokról van szó, így a lázadás és az egó rendben is lenne, csakhogy semmi más tulajdonság, érzelem nincs. Még a legjobb barátnők sem legjobb barátnők ha megfigyeljük, mivel a szeretet szót szerintem még a szótárban sem látták. Ott gázolnak át egymáson, ahol csak tudnak, semmi és senki nem számít, csak saját maguk és az érdekeik.

A Prológus ígér egy izgalmas részt, ahol sejthető, hogy a fülszövegben leírt gyilkossághoz van köze. Alig vártam, hogy ezekhez a lapokhoz érjek, hátha fellendülnek a dolgok, de csalódnom kellett.

SPOILER!!
Addy kap egy telefont az éjszaka közepén.. Odaér Will lakásába, ahol Colette megzavarodva állítja, hogy Will öngyilkos lett.. Egy katona, aki bár idegileg instabil, de aki lezuhanyozik előbb és egy szál törölközővel a derekán öngyilkos lesz??
Majd később a rendőrök kihallgatják Addy-t, mivel az edző viszonya Will-el valamelyest kiderül. És láss csodát, Addy: Colette és férje együttes alibije lesz. De vajon a Mester mit mond a férjének, minek az extra alibit nyújtó Addy??
Oké, mi olvasók tudjuk a miérteket, de ezeket a dolgokat Addy miért nem találja különösnek??
A legnagyobb *mostmegmiafrancvan* az egészben: a hamsza karkötő a végén.. EZÉRT volt az egész?? A fejemet tudtam volna a falba ütni..
SPOILER VÉGE!!

Egyetlen dolog tetszett ebben a könyvben, mégpedig az idézet az első oldalon:

„Átkozott legyen az a feltörekvő
Ki a Kapitányt végre legyűrte
És a szívét kitépte, egy-kettő
Míg a sok keselyű éhesen nézte”
John Crowe Ransom