Leslie L. Lawrence - A vérfarkas visszatér

A vérfarkas sorozat második része

2015. október 18. - LittleMoth

Már elég régen hoztam értékelést, ezért elnézéseteket kérem, de elég sűrűek voltak a napjaim az elmúlt időben.

Sorozat: Vérfarkas sorozat második része
Kiadó: Studium Plusz
Kiadás: 2010. (3. kiadás)
Műfaj: krimi
Oldalszám: 485

AZ ELŐZŐ RÉSZT TEKINTVE SPOILERES!!

Mivel az első rész szinte beszippantott, rögtön el is kezdtem olvasni, mihelyst megkaparintottam ezt a kötetet. És jelentem: ismételten nem csalódtam a szerzőben.
Az író újfent nagyon jól beleszőtte a gyilkosságok hátterébe a vérfarkas legendáját, a tibeti misztikumot és a ge.. na de nem lövöm le a „poént”!

„A vörösfenyők sejtelmesen susogtak a fejem felett, mintha jelenlétem ellen tiltakoznának. A lágyan fúvó szél enyhe erőszakosságának engedve egymásba fonódtak az apró ágak, s olyasféle csikorgó hangokat adtak ki magukból, mintha szenvedő lelkek kérnének irgalmat Sindzsétől, a halottak urától.”

Fülszöveg

Történetünk 3 évvel az előző események után kezdődik – vagyis folytatódik. Hősünk ismét a Spitzhorn lábánál lévő kis falucskába, Frau Zöllner panziójába tart, ezúttal kisvasúton. Már itt felbukkan a vérfarkas és az első átharapott nyakú holttest - aki vándorútra indul. A megtámadott áldozatok száma a vonaton pedig egyre csak nő.

„Valamennyien magunkban őrizzük a démonjainkat, s bizony kellemetlen perceket tudunk szerezni velük embertársainknak, ha hébe-hóba kiszabadulnak belőlünk.”

Lawrence izgalmakkal teli útja után végre megérkezik a Havasi Kürtbe, mely ma már a Hotel Vérfarkas nevet viseli, hála Müller korábbi ötletének, miszerint – jó reklám a vérfarkas legenda. Még vérfarkas sajtot és hasonlókat is árulnak a falusiak, kihasználva a keltett hírverést.
A panzióban és a faluban azonban nem minden felhőtlen. Ezt pedig nem csak a Dög számlájára írhatjuk, hanem egy kopogó-szellemére is, aki időközben a régi befalazott alagsorba költözött, Zöllner papa birodalmába; és egy szellemnek, aki az egyik sírból mászott elő.

Sokan megkérdőjelezik a faluban a nemrég történt események után, hogy a 3 évvel ezelőtti gyilkosságokat biztosan mind Willy Mauer követte-e el, vagy a Vérfarkas számlájára is felírható néhány az áldozatok közül.
Ismét kutyák az első áldozatok, majd a kisvasúti alagútban egy szerelő - akinek kilétére történetünk végéig nem is derül fény. A következő a vonaton egy ismeretlen férfi, majd egy szerzetes a kocsma előtt.. Az áldozatokban először látszólag semmi közös sincs..

Tibeti szerzetesek érkeztek a Spitzhornhoz, a dombtetőn pedig kolostort építettek. A vérfarkas nyakában ugyanakkor egy tibeti olvasó fityeg, a falusiak pedig a lámákat okolják a dög visszatérése miatt.
Hogy a helyzetet megnehezítse, feltűnik Nergal is, a mezopotámiai farkas isten (a pestis és járványok istene). Shariden professzor pedig meg van győződve róla, hogy az istenség életre kelt, és Ő szedi áldozatait a faluban.
Mindezek mellett Blattfelder tiszteletes elmesél egy történetet a múltjából, amikor is találkozott egy vérfarkassal, aki azóta is rá vadászik.

Az eseményeket bonyolítja még egy véres szájú nő is, aki a Dög eltűnése után rendre megjelenik az áldozatok mellett – és akit (mint később kiderül) egyik szereplőnk igen jól és bensőségesen ismer..

A szálak egyre jobban összekuszálódnak, a rejtélyek és megválaszolatlan kérdések száma pedig egyre csak növekszik.

Azonban nem mindenki hal meg, akit a Dög megtámad. Nem céltalanul szedi áldozatait, mint ahogy egy vadállattól várnánk, hanem módszeresen válogat köztük. Az (emberi) áldozatok mindegyikének mellkasán különös tetoválás látható – egy Damaru, tibeti szellemdob. De vajon hogyan kapcsolódik a vérfarkas a békésen, visszavonultan élő szerzetesekhez? Erre, és sok más kérdésre keresi a választ Lawrence is, elmaradhatatlan pipája és 38-as Smith & Wesson-ja társaságában.