A bejegyzés megírásához az ötletet egy cikk elolvasása adta, ami egyik nap „szembe jött velem” Facebook-on. A címe „Sokkold a szüleidet! Olvass könyvet! Azt is megmutatjuk, mit”. Persze rögtön elolvastam, mert egy ilyen cím mellet nem mehet csak úgy el valaki – legalábbis én nem tudtam..
Rögvest szembesültem vele, hogy a cikk a kötelező olvasmányokról szól - igaz rám ez már nem vonatkozik, mivel a suli számomra már régen befejeződött -, de felkeltette az érdeklődésemet, így végigolvastam. Ráadásként elolvastam még egy írást ezzel kapcsolatban, melynek címe: „A kortárs gyermekirodalom és az irodalomtanítás”. Azóta pár gondolat ezzel kapcsolatban nem megy ki a fejemből..
Bevallom őszintén, hogy a 12 év iskolapadban töltött idő alatt mindössze egy (!!) kötelezőt olvastam ki, ami nem más volt, mint A Pál utcai fiúk (na ezt viszont nagyon szerettem – lehet, így idősebb fejjel is el kellene olvasnom..). Mielőtt valaki azt feltételezné, hogy az olvasással volt problémám, elárulom, hogy elég sokat olvastam már annak idején is, csak épp az előírt könyvekkel nem tudtam mit kezdeni.. Elkezdtem kivétel nélkül mindet, aztán 3-10 oldalnál tovább nem jutottam tovább.. Nem azt mondom, hogy nem jó könyvek (mivel nem olvastam el őket, így véleményt sem tudok mondani róluk), de az akkori gondolatvilágomnak és ideológiámnak felfoghatatlanok voltak. Mind - sok esetben – a nyelvezet, mind maga a világ, amiben játszódnak „elérhetetlenek”, érthetetlenek voltak számomra. Szerintem ezzel nem vagyok egyedül..
Mint az az írásokból is kiderül, lehetnének érthetőbbek és szerethetőbbek a kötelezők, mivel általában a tanár dönti el, hogy mit ad ki elolvasásra. Alsó tagozatban nincs kötelező irodalom, csak egy ajánlott lista. Felső tagozatban csak két (!!) előírt kötelező van: hatodikban Az egri csillagok, hetedikben pedig egy Jókai mű – a többi a tanáron múlik..
A 7 leggyakoribb felső tagozatos kötelező: Az egri csillagok, A Pál utcai fiúk, A kőszívű ember fiai, Szent Péter esernyője, Az aranyember, Légy jó mindhalálig és Ábel a rengetegben – ráadásul ezek történetük alapján inkább fiúknak szólnak (ha nem is olvastam őket, ennyit azért még én is tudok – ha mást nem, de a belőlük készült filmeket megnéztem azért, és azok sem ejtették rabul a szívem..).
... ma a kötelező olvasmányoknál a korábbinál fontosabb szerepe lehet az olvasóvá nevelés folyamatában.
Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem oktatója, gyermekirodalom-kutató, és a Magyar Olvasástársaság elnöke összeállított egy listát, amivel szerintem könnyen meg lehetne szerettetni az olvasást még azokkal a gyerekekkel/fiatalokkal is, akik egyébként nem szeretnek olvasni.
- Milyen szempontok alapján készült az Ön listája?
- Egy szempont létezik számomra, a befogadó. Az egyetlen szempont az, hogy nekik érdekes legyen.
A listán 37 könyv szerepel, feltüntetve mellettük az is, hogy hányadik osztályosoknak javasolja, és fiúknak/lányoknak ajánlja. A listán helyet kap többek közt: Julie Bertagna - Exodus 2100, Leiner Laura - A Szent Johanna Gimi, Louis Sachar - Laura titkos társasága, Patrick Ness - Kés a zajban, Lauren Oliver - Delírium, Veronica Roth - A beavatott, Suzanne Collins - Az éhezők viadala, Ally Condie - Matched. (A teljes listát a bejegyzés alján lévő linken, a cikk végén olvashatjátok.)
Ezekkel/hasonló kötelezőkkel én is szívesen töltöttem volna a nyári szüneteimet.. Egyetértetek?? :)
Na de nem „tépem itt tovább a szám”.. ;) Ha érdekel, olvassátok el a teljes cikkeket :)
A kép forrásoldalán is találhattok egy érdekes írást "Iskolai vámpírok a kőszívű ellen" címmel..
Források:
http://www.arkadia.pte.hu/magyar/cikkek/gombos_kortars_gyerek
Kép forrása:
http://index.hu/kultur/2013/10/07/a_koszivu_tanulsagos_de_miert_nincs_a_suliban_twilight/
